Intézménymutató:
BBTE Romai Katolikus Teologiai Kar
2002. június 24.
Jún. 22-én folytatódtak Marosvásárhelyen a Katolikus Napok. Pál-Antal Sándor levéltáros beszámolt a marosvásárhelyi katolikus oktatás múltjáról. Marton János egyetemi tanár, a kolozsvári Római Katolikus Teológia dékánja, illetve Nagy József, a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola szentírástudományi dékánja ajánlotta a közönség figyelmébe a könyveket. A Márton Áron püspökről szóló irodalom mellett Jakubinyi György érsek írásait, az erdélyi katolicizmus történetéről készült szépen illusztrált kiadványt /Marton József-Jakabffy Tamás: Az erdélyi katolicizmus századai, Gloria, Kolozsvár, 1999/, a Szentek nyomában Erdélyben című könyvet, valamint a Sudia Theologica Transylvaniensis folyóirat példányait vásárolhatták meg az érdeklődők. Kerekasztal-megbeszélés keretében a katolikus oktatás lehetőségeiről volt szó. Jún. 23-án vasárnap leleplezték a Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia udvarán a 300 éves marosvásárhelyi katolikus oktatásnak emléket állító táblát. /(bodolai): Katolikus Napok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./ A katolikus oktatás jelenéről szervezett vitán elhangzott, hogy a közoktatási törvény a felekezeti oktatásra, mint alternatív oktatási formára nem ad lehetőséget. Az óvoda és elemi osztályok indítását nem teszi lehetővé, csak középfokon működhetnek teológiai jellegű osztályok, csak humán profillal. Székelyudvarhelyen a világi osztályok mellett három egyházi jellegű osztályt működtetnek. Székelyudvarhelyen a ferences nővérek 1993-ban indított magánóvodája népszerű. /(b.) Kerekasztal-beszélgetés a katolikus oktatásról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./
2002. július 11.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán induló szakok és felvételi keretszámok. A képzés időtartama 4 év, a főiskolai szakokon pedig 3 év. Matematika Kar: matematika (19 tandíjmentes hely, 10 tandíjas hely), informatika (25 tandíjm., 25 tandíjas), matematika-informatika ( 22 - 60) és informatika főiskola (Csíkszereda): 20 - 10). Kémia és Vegyészmérnöki Kar: kémia (24 - 15), kémia-fizika (22 - 15). Biológia és Geológia Kar: biológia (20 - 6). biológia- kémia (10 - 3), ökológia és környezetvédelem (10 - 3), biológia-geológia (10 - 3). Földrajz Kar: földrajz (15 - 40), földrajz- idegen nyelv (18 - 40) . Topográfia főiskola (Gyergyószentmiklós): 36 - 30), turisztikai földrajz főiskola (Gyergyószentmiklós): 26 - 20). Jogi Kar: jog (28 - 15). Történelem és Filozófia Kar: történelem (15 - 15 - 40 tandíjas hely távoktatáson), történelem-művészettörténet (5 - 4), történelem-régészet (5 - 4), történelem- könyvtártan (10 - 8), archivisztika és történelem (5 - 8), történelem-külügyi kapcsolatok (7 - 8), filozófia (20 - 20 - 30 tandíjas hely távoktatáson). Szociológia és Szociális Munkás Kar: szociológia (14 - 55 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociális munkás (55 - 117 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociológia-antropológia: 10 - 45). Bölcsész Kar: magyar nyelv és irodalom (A) -román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (40 - 15), magyar néprajz (A) -magyar nyelv és irodalom vagy román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (15 - 7), román nyelv és irodalom (A)-magyar nyelv és irodalom vagy német nyelv és irodalom (B) (15 - 20), színművészet (7 - 2). Lélektan és Neveléstudományi Kar: lélektan (25 - 50 - 150 tandíjas hely távoktatáson), gyógypedagógia (15 - 30), pedagógia (8 - 10). Tanítóképző főiskola (Kolozsvár ): 27 tandíjmentes hely, Székelyudvarhely: 21 tandíjmentes hely, Kézdivásárhely: 20 tandíjmentes hely, Szatmárnémeti: 20 tandíjmentes hely). Tanító- és óvóképző főiskola (Marosvásárhely): 16 tandíjmentes hely). Közgazdaságtudományi Kar: marketing (21 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), pénzügy és bankok (25 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), gazdasági informatika (28 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton). Politikai- és Közigazgatástudományi Kar: politikai tudományok (16 - 15), helyi közigazgatási főiskola (Szatmárnémeti): 20 - 19; Sepsiszentgyörgy: 21 - 10). Újságírás (9 - 20). Üzletvezetés Kar: vállalati gazdaság főiskola (Sepsiszentgyörgy): 30 - 40). Testnevelés és Sport Kar: testnevelés és sport (18 - 30) . Református Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (22 - 22); teológia - történelem (8 - 11); teológia - szociális munkás (15 - 21). Római Katolikus Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (18 -13), teológia - történelem (11 - 13), teológia - szociális munkás (11 - 13). /Felvételi a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatára a 2002/2003-as tanévben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2002. július 11.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán induló szakok és felvételi keretszámok. A képzés időtartama 4 év, a főiskolai szakokon pedig 3 év. Matematika Kar: matematika (19 tandíjmentes hely, 10 tandíjas hely), informatika (25 tandíjm., 25 tandíjas), matematika-informatika ( 22 - 60) és informatika főiskola (Csíkszereda): 20 - 10). Kémia és Vegyészmérnöki Kar: kémia (24 - 15), kémia-fizika (22 - 15). Biológia és Geológia Kar: biológia (20 - 6). biológia- kémia (10 - 3), ökológia és környezetvédelem (10 - 3), biológia-geológia (10 - 3). Földrajz Kar: földrajz (15 - 40), földrajz- idegen nyelv (18 - 40) . Topográfia főiskola (Gyergyószentmiklós): 36 - 30), turisztikai földrajz főiskola (Gyergyószentmiklós): 26 - 20). Jogi Kar: jog (28 - 15). Történelem és Filozófia Kar: történelem (15 - 15 - 40 tandíjas hely távoktatáson), történelem-művészettörténet (5 - 4), történelem-régészet (5 - 4), történelem- könyvtártan (10 - 8), archivisztika és történelem (5 - 8), történelem-külügyi kapcsolatok (7 - 8), filozófia (20 - 20 - 30 tandíjas hely távoktatáson). Szociológia és Szociális Munkás Kar: szociológia (14 - 55 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociális munkás (55 - 117 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociológia-antropológia: 10 - 45). Bölcsész Kar: magyar nyelv és irodalom (A) -román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (40 - 15), magyar néprajz (A) -magyar nyelv és irodalom vagy román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (15 - 7), román nyelv és irodalom (A)-magyar nyelv és irodalom vagy német nyelv és irodalom (B) (15 - 20), színművészet (7 - 2). Lélektan és Neveléstudományi Kar: lélektan (25 - 50 - 150 tandíjas hely távoktatáson), gyógypedagógia (15 - 30), pedagógia (8 - 10). Tanítóképző főiskola (Kolozsvár ): 27 tandíjmentes hely, Székelyudvarhely: 21 tandíjmentes hely, Kézdivásárhely: 20 tandíjmentes hely, Szatmárnémeti: 20 tandíjmentes hely). Tanító- és óvóképző főiskola (Marosvásárhely): 16 tandíjmentes hely). Közgazdaságtudományi Kar: marketing (21 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), pénzügy és bankok (25 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), gazdasági informatika (28 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton). Politikai- és Közigazgatástudományi Kar: politikai tudományok (16 - 15), helyi közigazgatási főiskola (Szatmárnémeti): 20 - 19; Sepsiszentgyörgy: 21 - 10). Újságírás (9 - 20). Üzletvezetés Kar: vállalati gazdaság főiskola (Sepsiszentgyörgy): 30 - 40). Testnevelés és Sport Kar: testnevelés és sport (18 - 30) . Református Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (22 - 22); teológia - történelem (8 - 11); teológia - szociális munkás (15 - 21). Római Katolikus Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (18 -13), teológia - történelem (11 - 13), teológia - szociális munkás (11 - 13). /Felvételi a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatára a 2002/2003-as tanévben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2002. július 21.
Az egyházi könyvtárak digitalizálásának kérdése volt a központi témája annak a konferenciának, amelyet júl. 1-4-e között Pannonhalmán tartottak az Egyházi Könyvtárak Egyesületének közgyűlése keretében. Az idei konferencián Erdélyből két könyvtár, a Megtestesült Bölcsességről elnevezett Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskoláé és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karáé, Kárpátaljáról pedig a Kárpátaljai Református Egyházközösség Könyvtára képviseltette magát. /Bereczki Gyöngyvér: Egyházi könyvtárak a 21. században. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 21./
2002. július 21.
Az egyházi könyvtárak digitalizálásának kérdése volt a központi témája annak a konferenciának, amelyet júl. 1-4-e között Pannonhalmán tartottak az Egyházi Könyvtárak Egyesületének közgyűlése keretében. Az idei konferencián Erdélyből két könyvtár, a Megtestesült Bölcsességről elnevezett Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskoláé és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karáé, Kárpátaljáról pedig a Kárpátaljai Református Egyházközösség Könyvtára képviseltette magát. /Bereczki Gyöngyvér: Egyházi könyvtárak a 21. században. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 21./
2002. december 9.
Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki a pápa az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élére. A szentszéki közlemény hangsúlyozza, hogy a 75. életévét betöltött Paskai László bíborosnak az egyházjogi szabályozás szerint kötelezően fel kell ajánlania lemondását. Erdő Péter kinevezett bíboros 1977 és 1980 között az Örök Városban végezte teológiai és egyházjogi tanulmányait, 1986-ban a tekintélyes Gregoriana Pápai Egyetem megbízott professzorának nevezték ki. Erdő Pétert 2000. jan. 6-án II. János Pál pápa avatta püspökké a római Szent Péter Bazilikában. /Erdő Péter az új esztergomi bíboros. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Idén októberben Erdő Pétert a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a Jogi Kar és a Római Katolikus Teológiai Kar javaslatára díszdoktorrá avatták. Az eseményen dr. Csucsuja István professzor, a BBTE Történelem Karának dékán-helyettese mondott laudációt, amelyben kiemelte: Erdő Péter professzor hatalmas műveltsége és tudományos munkássága biztos, alapos képzésre épül. 1952-ben született Budapesten. Teológiai és kánonjogi doktorátust, majd egy második PhD fokozatot szerzett teológiából. További tanulmányokat és kutatásokat végzett a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben. Legfőbb területe az egyházjog és a jogtörténet. Munkásságát több mint 200 tanulmány és 16 monográfia jellegű könyv foglalja össze. Könyvei és monográfiái között van a Bevezetés a kánonjogba, az Egyházi törvénykönyv fordítása és kommentárja. Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben vagy az Egyházi alkotmányjog című munkai olyan alapművek, amelyek a szakemberek számára nélkülözhetetlenek. Az egyházjog teológiája és a Bevezetés a kánonjogba megjelent magyarul, németül, angolul, olaszul és ukránul, A kánonjogi tudomány története latin, német, magyar, olasz, spanyol, angol nyelven, az Egyházi alkotmányjog magyar, német, ukrán nyelven, Az egyházjog forrásai olaszul, magyarul, németül és angolul. Könyvei Budapesten, Rómában, Vatikánban, Torinóban, Buenos Airesben, Münsterben, Würzburgban, Lvovban, Pisában, Párizsban és Firenzében jelentek meg. Erdő Péter több, nemzetközileg elismert szakfolyóirat és jól ismert tudományos sorozat főszerkesztője; tanulmányait folyamatosan publikálja nemzetközi és magyarországi folyóiratokban, de gyakran közreműködik a Bari-i, Ljubljana-i, krakkói, lublini püspöki és érseki kiadványokban is. Számos kánonjogi és jogtörténeti forrásművet, kéziratot, és kódexet adott ki. Ezek legjelentősebbike Az egyházjog forrásai. Történeti bevezetés, amely 1999-ben jelent meg Budapesten. Több más forrásmunkát és dokumentumot jelentetett meg az "Archív für Katolisches Kirchenrecht"-ben, az "Österreichisches Archív für Kirchenrecht"-ben és másutt. Munkásságának kiemelkedő területe az ökumenizmus, valamint az egyház és állam viszonyának kérdésköre. 1993 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora; itt egymás után tanszékvezető, a hittudományi kar dékánja volt, majd 1998 óta az egyetem rektora. 2000. jan. 6-án, II. János Pál pápa Rómában püspökké szentelte, azóta székesfehérvári segédpüspök. Három szentszéki kongregáció, ill. Tanács: a Katolikus Nevelés és a Megszentelt Élet Intézményei Kongregációja, valamint a Pápai Törvényhozó Tanács tagja. /Erdő Péter - új esztergom-budapesti érsek. Műveltsége, munkássága biztos, alapos képzésre épül. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
2002. december 22.
A katolikus iskolák vezetői tanácskoztak november 29-én Kolozsváron. Horváth István, a gyulafehérvári főegyházmegye főtanfelügyelője elmondta, közös cél, hogy a katolikus iskolát elvégző gyermekek, fiatalok jól felkészültek legyenek, s tovább tudjanak tanulni. A más vallású gyerekek hitoktatásával kapcsolatban van egy írásbeli megállapodás (amit a többi egyházmegye számára is ajánlanak) Jakubinyi érsek és az erdélyi református egyházkerület korábbi püspöke, Csiha Kálmán között. A 2000. szeptember 7-i keltezéssel született megállapodás szerint a felek biztosítják a másik felekezethez tartozó diákok vallásos nevelését. A megjelentek tájékoztatást kaptak Marton József dékántól a Babes-Bolyai Tudományegyetem katolikus teológiai karáról. /Bm: Katolikus iskoláink. = Vasárnap (Kolozsvár), dec.22./
2003. június 10.
Míg Andrei Marga rektor kolozsvári megaegyetemről álmodik, a magyar tanári kar két új magyar fakultás létrehozásáért lobbizik az Oktatási Minisztériumban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa elé terjesztendő szöveg szerint ha a kormány magyar karokat akar, létesítsen egyet-kettőt, az universitas ugyanis Andronescu miniszter asszony felkérésére nem hoz létre magyar karokat. A magyar tanárok - értékelésük szerint a kisebbik rosszat választva -maguk is aláírták a rektor által kezdeményezett szövegváltozatot, így a szenátus mára várható döntése nem több egyszerű formaságnál. A döntés felelősségét igazából senki nem vállalja. A tanügyminiszter szerint a magyar tanárok kérésének "van jogi alapja", de az egyetemi autonómia elvének szigorú tiszteletben tartásával kéri, az intézmény maga döntsön, akar-e vagy sem magyar fakultásokat. Marga nagyon jól tudja, hogy a Liberális Párt tagjaként nem sok esélye van beleszólni a PSD és az RMDSZ közötti megállapodások tartalmába, a rektor megkerülésével azonban a kormánypárt sem mer döntést hozni. Az egyetemi autonómia hangoztatása nagyon jól jön akkor, amikor igazából senki sem akarja betartani azt, amit aláírt. /Lukács János: Autonómia, a kedvenc kifogás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Szinte teljesíthetetlen feltételeket szab a kolozsvári BBTE vezetősége. "Ha a minisztérium magára vállalja a magyar karok létrehozásának jogi és anyagi felelősségét, az egyetem szenátusa egy hónapon belül elkészíti a BBTE szerkezeti átalakításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányt, majd ennek függvényében dönt arról, hogy eleget tegyen-e a magyar kollégák kérésének" - áll a vegyes bizottság által egyhangúlag elfogadott határozat szövegében. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói többször is írásban javasolták a minisztériumnak a két magyar kar létrehozását. Az egyetem szenátusának magyar tagjai szerint a két magyar karra egyébként is van már precedens, hiszen a református teológia és a római katolikus teológia is a Babes-Bolyai karaként működik. A 11 magyar oktató - köztük Kása Zoltán és Néda Árpád rektor-helyettes, Cseke Péter dékán, Bolla Csaba, Csucsuja István és Nagy László dékán-helyettes - megkeresésére a minisztérium két levélben válaszolt. Az első, máj. 26-án keltezett átiratban Radu Damian, a szaktárca felsőoktatásért felelős államtitkára kérte az egyetem vezetőségét: a magyar tanárok által megfogalmazott igényeknek megfelelően hozza létre a két magyar kart. Ezt követően jún. 2-án már Ecaterina Andronescu miniszter aláírásával ellátott, Andrei Marga rektorhoz címzett átirat érkezett a minisztériumból, amelyben a tárcavezető ismételten felkéri a BBTE vezetőségét, hozza létre a kért karokat, minthogy "ennek semmilyen jogi akadálya nincs". A miniszter asszony az 1999/151-es törvény 123. cikkelyét idézte, amely szerint "az állami felsőoktatási intézményekben kérésre a nemzetiségek nyelvén működő csoportok, tagozatok, főiskolák, karok létesíthetők". A tárcavezető által idézett törvénycikkellyel szemben az egyetem vegyes bizottsága emlékeztet, hogy az Isarescu-kormány 2000/285-ös rendeletét éppen a BBTE magyar oktatóinak javaslatára hozták, és az egyetem multikulturális jellegéhez ez szolgáltatta a jogi alapot. A rendeletet azonban a jelenlegi parlament érvénytelenítette, a 2001/529-es törvénnyel, így tulajdonképpen a 2000/285-ös rendelet alapján kellene egy olyan törvényt hozni, amely jogi alapot teremt az egyetem multikulturalitásának megteremtéséhez. Catalin Baba, a BBTE szóvivője elmondta, a román, magyar és német oktatási vonal képviselőiből álló vegyes bizottság - a multikulturalitás elve alapján - csak konszenzusos határozatokat hozhat. Baba kifejtette, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közintézményként természetesen köteles tartani magát a kormány és a parlament döntéseihez. "Ha kormányhatározat vagy törvény születik a két magyar kar létesítéséről, a BBTE szenátusa köteles ennek alávetni magát. Az egyetemi autonómia elve ebben az esetben nem hivatkozási alap" - ismerte el a szóvivő. Kása Zoltán rektor-helyettes elmagyarázta, miért írták alá a magyar tanárok a vegyes bizottság által megfogalmazott szöveget. "Két lehetőségünk volt. Ha nem írjuk alá a határozatot, hanem kérjük a szenátustól, hogy azonnal bocsássa szavazásra a magyar karok létrehozását, minden bizonnyal leszavaznak. Így legalább életben tarthattuk az - egyébként csekély - reményt arra, hogy a minisztérium saját hatáskörében döntsön a dologról. Igaz ugyan, hogy a kérdés megoldása ezzel halasztást szenved, de azt hiszem, két rossz közül a kisebbiket választottuk". A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen jelenleg mintegy 6000 diák végzi magyar nyelven a tanulmányait, a különböző fakultások magyar csoportjaiban. A magyar karok létrehozásának kérdését a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodásba is belefoglalták, Markó Béla szövetségi elnök pedig több ízben hangsúlyozta: a magyar karok létrehozása az egyezmény legfontosabb pontja. /Babes-Bolyai: agyő, magyar karok? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./
2003. július 6.
Jún. 28-án ballagott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának 41 végzőse. Dr. Holló László a végzős évfolyam vezető tanára mondott beszédet. /(bodó): Teológus-ballagás. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 6./
2003. július 27.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara keretében a 2003/2004-es tanévben magiszteri képzés kezdődik. A képzés célja az egyházatyák korának. A magiszteri képzés előkészítő mozzanata a doktori képzésnek, mindenekelőtt az egyháztörténelmi interdiszciplináris vonzatai révén. /Patrisztikus teológia - magiszteri képzés. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 27./
2003. július 27.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia kara keretében doktori képzésre van lehetőség - egyháztörténelmi témával -, amely elsősorban kutatási tevékenységet jelent a vezető tanár irányítása mellett. A doktorképzést (PhD) dr. Marton József egyetemi tanár irányítja. A képzés formája: nappali (4 év), illetve látogatás nélküli (6 év). /Doktori képzés. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 27./
2003. július 27.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara keretében a 2003/2004-es tanévben magiszteri képzés kezdődik. A képzés célja az egyházatyák korának. A magiszteri képzés előkészítő mozzanata a doktori képzésnek, mindenekelőtt az egyháztörténelmi interdiszciplináris vonzatai révén. /Patrisztikus teológia - magiszteri képzés. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 27./
2003. július 27.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia kara keretében doktori képzésre van lehetőség - egyháztörténelmi témával -, amely elsősorban kutatási tevékenységet jelent a vezető tanár irányítása mellett. A doktorképzést (PhD) dr. Marton József egyetemi tanár irányítja. A képzés formája: nappali (4 év), illetve látogatás nélküli (6 év). /Doktori képzés. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 27./
2003. szeptember 25.
Ioan Rus, a közigazgatási és belügyi tárca vezetője szept. 23-án saját nevében kijelentette, hogy nem létezik törvényes alap, amely lehetővé tenné, hogy a kormány magyar karokat hozzon létre a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a felsőoktatási intézmény szenátusának beleegyezése nélkül, tájékoztat a Ziarul Clujeanului című napilap. A belügyminiszter álláspontja hasonló Grigore Zanc kormánypárti szenátor véleményéhez. Zanc, aki a BBTE oktatója, az egyetem szenátusának álláspontját támogatja, és kifejtette: nem érti, miért kellene módosítani a BBTE szerkezetét, ha megmaradnak ugyanazok a szakok. Az SZDP hivatalosan nem foglalt állást a magyar tannyelvű karok létrehozásáról. Markó Béla RMDSZ-elnök a napilap kérdésére elmondta: fenntartja álláspontját, miszerint a kormánynak az egyetem szenátusának döntése ellenére is lehetősége van létrehozni a két magyar kart. Markó kijelentette, a BBTE-n nem tartják tiszteletben a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való alkotmányos jogát, noha a kolozsvári egyetem 19 kara közül kettőn (a protestáns, illetve a római katolikus teológián) kizárólag magyar nyelven folyik az oktatás, 15 karon pedig magyarul is oktatnak. Az RMDSZ elnöke szerint a hatályos törvények alapján a kormány hozzájárulhat ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön tanulhassanak. /Politikusok a magyar karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2003. november 22.
Nov. 21-22-én immár negyedik alkalommal rendezi meg a BBTE Római Katolikus Teológiai Kara a Teológiai Napokat. A konferencián Gánóczy Sándor, a würzburgi egyetem dogmatika-tanára tartott előadást Szentség és szentségi gyakorlat a zsinat távlatában címmel. Ezt követően a professzor vázolta az általa folytatott Kálvin-kutatásokat. Gánóczy Sándor - katolikus létére - az egyik legelismertebb Kálvin-szakértő, az enciklopédikus igényű Lexikon für Theologie und Kirche Calvin-szócikkének szerzője. A szentségek a 21. század küszöbén című konferencia következő előadója, Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora a keresztény ősegyház egyik legeredetibb gondolkodójának, Origenésznek az írásaira alapozva vette szemügyre a lelkiismeret és az őrangyal szerepét a keresztség szentségében. Holló László, a BBTE Római Katolikus Teológiai Fakultásának erkölcsteológiára szakosodott adjunktusa Gyón(j)unk-e még a 21. században? címmel vont mérleget a kiengesztelődés szentségének nyugat- és kelet-európai gyakorlatai között. A második napon elsőként Jitianu Liviu kolozsvári tanársegéd és doktorandus (Freiburg) tart előadást A szentségek a dialógus és relacionalitás függvényében címmel. Az ugyancsak kolozsvári Zamfir Korinna adjunktus Az eukarisztia az ökumenikus párbeszédben című előadásában a katolikus-protestáns párbeszéd eredményeit vette szemügyre. Az utolsó előadást a brassói születésű Máthé Róbert tartja a szentségek közösségi vonzatáról. Máthé teológiai tanulmányokat folytat a németországi Freiburgban (teológiai, pszichológiai és menedzsment-irányzatok a caritas-munkában). /Jakabffy Tamás: Római katolikus Teológiai Napok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
2004. február 1.
Megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepelte múlt év decemberében a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Kara. 1993 végén kezdték meg a református vallástanár-képzést. A valláspedagógia-magyar, -német, -angol, -francia nyelv és irodalom, -szociális asszisztens kettős képesítéssel végzett első tanárnemzedék 1998-ban szakvizsgázott. 2002-ben valláspedagógia-zenepedagógia szakkal bővült a nappali tanárképzés, amely mellett posztgraduális oktatás is folyik. Jövő tanévtől önálló doktori oktatást terveznek. Az évforduló alkalmából előadást tartott többek között Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora és Nóda Mózes, a Római Katolikus Teológiai Kar kancellárja. /Jubileum. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./
2004. február 26.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának oktatói megválasztották az egyetem rektor-helyettesi és alelnöki tisztségére javasolt személyeket. Az oktatási intézmény magyar alelnöke várhatóan Szamosközi István, a Pszichológia és Neveléstudományi Kar dékán-helyettese lesz, aki nem örvend népszerűségnek. Kása Zoltán jelenlegi rektor-helyettes alkalmatlannak tartja Szamosközit erre a tisztségre, ezért visszalépett. A magyar tagozatnak továbbra is két rektor-helyettesi tisztség jár, ami kiegészül egy alelnöki poszttal is. Az elkövetkező négy évben nagy valószínűséggel Nagy László, a Fizika Kar dékán-helyettese és Salat Levente, az egyetem Nemzetközi Együttműködés Központjának vezetője tölti majd be a rektor-helyettesi tisztséget azt követően, hogy a leadott 34 szavazatból előbbi 28, míg a második 22 igen szavazatot kapott. A gyűlésen szóváltás hangzott el az alelnök megválasztásakor. A jelenlévők Szamosközi Istvánra, a pszichológia tanszék vezetőjére és Egyed Emesére, a Magyar Irodalom Tanszék vezetőjére szavazhattak. A voksolás előtt azonban Kása Zoltán és Sárkány-Kis Endre biológiatanár hevesen tiltakozott Szamosközi István jelöltetése ellen, akit nem tartanak megfelelőnek az alelnöki posztra. Sárkány-Kis Endre a Szabadságnak elmondta: szégyen, hogy Szamosközi fogja ezentúl képviselni a magyar tagozatot. Megemlítette azt az esetet, amikor Szamosközi hamisítást követve el, a BBTE-n szervezett versenyvizsgán helyette osztályozta a jelentkezőket. Csibi Magor, a magyar tagozatot képviselő diák üdvözölte a magyar tagozat vezetőségében végbement generációváltást. Szamosközit Marton József, a Katolikus Tanárképző Kar dékánja javasolta az alelnöki tisztség betöltésére. Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar kancellárja kifogásolta a választáson elhangzott személyeskedő hozzászólásokat. Szamosközi István nem kívánt reagálni a vádakra. Elmondta, hogy őt a tettek és a tények minősítik. Megemlítette a Pszichológia- és Neveléstudományok Kar rohamos fejlődését, amit egyebek között tanulmányi könyvtár kialakításával, számítógépek beszerzésével, szakfolyóirat kiadásával ért el. /Borbély Tamás: Viharos előválasztások a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2004. augusztus 15.
A Bolyai Nyári Akadémia keretében júliusban volt a katolikus, református és unitárius vallástanárok továbbképző tanfolyama. A mintegy száz résztvevőnek – immár hagyományosan – a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakása adott otthont. Dénes Ildikó és Molnár Sándor informatikusok vezetésével alapfokú számítógép-kezelést is elsajátíthattak az azt igénylők. A katolikus és protestáns vallástanárok az ökumené szellemében közösen is hallgattak előadásokat. Az előadók között volt Holló László, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Katolikus Teológia Karának morálteológia tanára és Molnár János, a Református Teológiai Kar dékánja. Gál László, a gyulafehérvári főegyházmegye főtanfelügyelője, valamint Kató Levente, a református tanfelügyelő szervezte meg a továbbképzést. /Ferenczi Attila: Vallástanárok továbbképzője. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 15./
2004. október 23.
Kettős könyvbemutatót tartottak okt. 21-én a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar tanszékén. Mindkét gyűjteményes kötet szerkesztője, illetve egy-egy tanulmányának szerzője Gábor Csilla. A Mindennemű dolgok változása – Hagyományok, források, távlatok című tanulmánykötet a Komp-Press, a Devóciók, történelmek, identitások a Scientia Kiadó gondozásában jelent meg. Gábor Csilla örömét fejezte ki, hogy sikerült megteremtenie egy, a középkori, kora újkori magyar irodalmat kutató műhelyt. A magyar tanszék és a Római Katolikus Teológiai Kar együttműködése termékenynek bizonyult, fiatal kutatók írásai is napvilágot látnak a magyarországi szakemberek kolozsvári előadásait rögzítő fejezetek mellett. /(Rostás-Péter Emese): Hagyományok és változások a magyar tanszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2005. január 17.
Január 15-én ülésezett a magyar-, és vallástanárok pedagógiai köre. A marosvásárhelyi Deus Providebit Házban tartott rendezvényen a Babes-Bolyai Egyetem Teológia Karának tanárai voltak a vendégek. Marton József tartott előadást a keresztény vallás történetéről. Az egyháztörténelem ismerete fontos a magyar irodalom tanításában. Marton József párhuzamba állította a nyugati és keleti társadalmak alakulását a kereszténység, illetve az ortodoxia hatására. „...Míg keleten a császár /cár/ akarata érvényesült, addig nyugaton az uralkodó csak pozitív, tételes törvényeket alkothatott – a természetjog alapján – a rendi gyűlésekkel együtt. A nyugati típusú kiváltságokkal, autonómiával, saját igazságszolgáltatással rendelkező városok, egyetemek, szervezetek megszületésére nem kerülhetett sor keleten, hiszen hiányzott hozzá a minta. Ezzel magyarázható, hogy az egyéni szabadságot sem deklarálták. /(bodolai): Magyar-, és vallástanárok pedagógiai köre. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./
2005. november 10.
Rangos szimpóziummal nyitotta meg a Jézus Társaság (Jezsuiták) Romániai Rendtartománya a napokban Kolozsváron a rend jubileumi évét. Erre a szent rendalapító, Loyolai Ignác halálának 450., valamint első két követője és társa születésének 500. évfordulója – Xavéri Szent Ferenc Boldog Favre Péter– adott alkalmat. Dr. Marton József, a Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében működő Római Katolikus Teológiai Fakultás dékánja előadásában ismertette a jezsuiták XVI. századi erdélyi letelepedését, munkásságát, majd kiűzetésük körülményeit. Dr. Ovidiu Ghitta egyetemi tanár ismertette a jezsuiták hozzájárulását a román görög katolikus egyház születéséhez. A Vasárnap katolikus hetilap felelős szerkesztője, Bodó Márta doktorandusz előadásának tárgya: az iskolai színjátszás szerepe a jezsuita pedagógiában. Olivo Bosa rendtartományfőnök román nyelven, Dr. Jakubinyi György magyarul celebrált ünnepi, jubileumi évnyitó szentmisét a kolozsvári piarista templomban. /Fodor György: Jezsuita jubileumi esztendőnyitó rendezvények. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2005. december 2.
Magyar karok létrehozását kérte a BBTE szenátusától Egyed Emese, Kása Zoltán és Sárkány-Kiss Endre. A javaslat szerint az egyetem magyar oktatói versenyvizsga nélkül kerülnének át az új struktúrába, amelyet a tervek szerint a Természet-, Humán-, Társadalomtudományi Kar alkot majd. A már létező, és önálló magyar karként működő Református és Római Katolikus Vallástanárképző Kar a módosítás után is változatlanul működne tovább. A Közgazdaságtudományi, Jogi, Testnevelési és Pszichológia Karon működő magyar tanszékek pedig nem tömörülnének az új szerkezetbe, ezek a jelenlegi, szakonkénti és nem nyelvi kritériumok alapján elkülönített karokban működnének tovább. A Természettudományi Kar a matematika, informatika, fizika, kémia, valamint biológia és geológia tanszékeket tömörítené. A Humántudományi Kar pedig a történelem, filozófia és logika, nyelvészet, magyar irodalom, etnográfia és antropológia, újságírói, színház és televízió, valamint tanárképzési tanszéket tartalmazná. A harmadik, legkisebbnek tervezett Társadalomtudományi Karon a szociológia és szociális munkás, politikatudományi és közigazgatási, illetve földrajz tanszékek működnének. A magyar karok létrehozása után az egyetem laboratóriumait továbbra is közösen használná a román és a magyar tagozat. A kérés előterjesztői statisztikát is csatoltak a dokumentum mellé, amelyből kiderül, hogy a BBTE magyar oktatóinak a 83 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását. Az adatok a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által végzett aláírásgyűjtéséből származnak /179 magyar oktató közül 149 támogatja az új struktúrák létesítését, 28-an tartózkodtak, és mindössze 2-en ellenezték a tervet/. Kovács Lehel, a BKB alelnöke, az egyetem oktatója elmondta: az oktatók kérvényükben január 30-át állapították meg határidőként, mivel azt szeretnék, hogy az egyetem legfontosabb döntéshozó testülete eddig vitassa meg a kérést. /Borbély Tamás: A magyar karok létrehozását kérik a BBTE szenátusától. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2006. február 21.
Ájtatos süketelés címmel jelent meg A Hétben Parászka Boróka cikke, amely a toleranciáról szóló képmutató szólamokat vette célba. Az első kijelentés szerint a csíksomlyói búcsújárás karikatúra, a szerző szerint e vallási zarándoklatot meglovagolja a politika, és nemzeti összetartozás kirakatának szerepét erőltette rá a sajtó. Mi köze a gyalog több tíz, esetleg száz kilométert is megtevő, kizárólag vallási indítékból zarándokló csángónak az esemény mediatizálásához? A népviselet tenné jelmezbállá a búcsút? A szerző toleranciáról beszél, akkor több szempontot is figyelembe kellene vennie. Nem mindenki turista azon a búcsún, vannak, akik imádkozni mennek oda. Talán a média kritizálása szerencsésebb lenne, mint közel négyszázezer erdélyi katolikus önérzetének célbavétele. Itt a saját toleranciáról szóló tétel kerül kínos helyzetbe. Nem lehet következtetést levonni az összes pap műveletlenségére vonatkozóan, ahogyan azt a szerző teszi. Vállalná-e a papság vallási műveletlenségéről hangoztatott véleményét a szerző mondjuk egy római vagy freiburgi oklevéllel rendelkező pappal szemben állva? A Hét tavalyi, pápa halála utáni száma hozott egy cikket Hans Küngtől, a vezető katolikus teológustól, a hetilap Künignek nevezte a szerzőt. Helytelen, hogy egy iskola rákényszerítse a vallásoktatást a gyerekekre és a szülőkre. Bűncselekménynek számítana, ha a szülő, törvényes jogaival élve, írásban kérte volna azt, hogy gyereke más tantárgyat vehessen fel vallás helyett, és ezt az igazgató megtagadta volna tőle. De ilyen konkrét esetet nem hoz fel a szerző. Sohasem hallotta, hogy valakit kényszerítettek volna imára állami iskolában, írta Nemes István. Parászka szerint Erdély iskoláinak „jelentős részében” kényszerítik vallásórára járni a gyerekeket. Ez rágalmazás. – Romániában az alapvető jogokkal van probléma. Érdemesebb is lenne ez ellen küzdeni, mint az egyházat egy már nem létező középkorba gyömöszölni vissza... eléggé nagy energiával és cinizmussal. /Nemes István: A tolerancia dilemmái avagy profán süketelés. = A Hét (Marosvásárhely), febr. 21./(A szerző katolikus hitoktató. A Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karán szerzett oklevelet, jelenleg a Sapientia EMTE csíkszeredai karának könyvtárosa.).
2006. május 11.
A múlt héten a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Hittudományi Karának Szentegyház utcai dísztermében mutatták be a Nőnek (is) teremtette /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című kötetet. A könyv a Romániai Magyar Pax Romana 2005-ös tanulmányi napjai során elhangzott előadásokat tartalmazza. A Pax Romana világméretű szervezet, amely keresztény, főleg katolikus értelmiségieket tömörít. /E.-R. F.: Nőnek (is) teremtette. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2006. június 13.
A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem néhány éve hivatalos iratokban is vállalja Kolozsvár felsőoktatási múltját, amely több mint 400 évre nyúlik vissza. Június 14-től román és latin nyelvű tábla hirdeti majd az Egyetemiek Házának bejáratánál a Báthory István által alapított első erdélyi egyetemet. Rövid kolozsvári látogatásra érkezik Rómából Zenon Grocholewski bíboros, a Katolikus Nevelés Kongregációjának prefektusa, a Gergely Pápa Egyetem nagykancellárja. A magas rangú vatikáni méltóság dr. Jean-Claude Périsset bukaresti apostoli nuncius és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kíséretében érkezik Kolozsvárra. Amint dr. Nóda Mózes, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Vallástanárképző Kar dékánhelyettese, kancellárja és tanszékvezető professzora – a látogatás egyik szervezője – elmondta, a bíboros rövid, néhány órás ittléte alatt felkeresi a görög katolikus és az ortodox teológiát is. Ugyanezen a napon leleplezik a Farkas utcai Egyetemiek Házának bejáratánál azt a táblát, amely a Báthory István által 1581-ben alapított Erdély első felsőoktatási intézményének állít emléket. A kétnyelvű – román és latin – tábláról hiányzik a magyar nyelvű felirat. Mihail Hardau oktatási miniszter bejelentette, hogy a Vatikán jelenleg tanulmányozza egy romániai katolikus egyetem létrehozásának indokoltságát. /B. T., F. GY.: Kolozsváron a Vatikán „tanügyminisztere”. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen ismét sérült a multikulturalizmus elve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2006. július 28.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) részévé válna a gyulafehérvári római katolikus teológia – erről folytat megbeszéléseket Kolozsváron Jakubinyi György érsek, Marton József, a BBTE keretében működő Római Katolikus Hittudományi Kar dékánja és Oláh Zoltán, a papnevelde rektora Andrei Margával, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnökével. „A kérdés nagyon régóta terítéken van, de az érsek úr sokáig hallani sem akart róla – mondta el Potyó Ferenc általános érseki helynök. – Óriási terhet jelent a teológia fenntartása, és ezért a többi egyház már megtette ezt a lépést. Ugyanakkor az sem mellékes szempont, hogy a papjaink államilag elismert oklevelet kapnának, és nem kényszerülnének abba a megalázó helyzetbe, hogy egy hittanárképzőt végzett fiatallal szemben hátrányos megkülönböztetésben részesüljenek a hitoktatás terén.” Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szerint nincs szó a függetlenség feladásáról. „Ha a híveink nem tudják fenntartani a papképzést, akkor tartsa fenn az állam, mert azokat a javainkat, amelyekből valaha fenntartottuk a teológiát, elvették, és nem adták vissza” – jelentette ki. Az érsek hangsúlyozta: a görög katolikusok már 15 éve a BBTE keretein belül képezik papjaikat. Kiemelte, jelenleg valamennyi romániai egyház valamilyen állami egyetem keretén belül képezi papjait, kivételt ez alól csak a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, illetve a gyulafehérvári és a Iasi-i katolikus teológia képez. A teológia fenntartása Potyó Ferenc elmondása szerint évente mintegy hétmilliárd régi lejbe kerül. Mivel jelenleg magánegyetemként működik, a költségvetést saját forrásokból kell fedeznie az egyháznak. Az elképzelés szerint az integráció után a papnevelde megőrizné függetlenségét, viszont a jelenlegihez képest „stabilabb” tanári gárdát kellene biztosítania. Igaz ugyan, hogy a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola a pápai Lateráni Egyetemhez affiliált, de egyelőre csak bacchalaureátusi oklevelet adhat, licenciátust nem, így azok a fiatal papok, akik mélyebb teológiai ismereteket szeretnének elsajátítani, csak külföldi tanulmányút részeként szerezhetik azt meg. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke veszélyesnek, az egyházi oktatás számára hátrányosnak, következésképpen nagyon alaposan meggondolandónak ítélte meg a gyulafehérvári római katolikus teológiának a Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE) való beolvadási elképzelését. /Gazda Árpád, Lukács János: Gyulafehérvár – Veszíthet önállóságából a katolikus papnevelde. = Krónika, Erdély.ma, júl. 28./
2006. szeptember 13.
Október elsejétől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretében kezdi meg az új tanévet a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola, az erről szóló megállapodást augusztus 25-én írták alá az egyház és az egyetem képviselői. A papnevelde diákjaira és tanáraira ezentúl a BBTE diákjainak és tanárainak jogai és kötelességei vonatkoznak, az intézmény pedig a Római Katolikus Teológiai Kar keretében fejti ki tevékenységét. „A többi teológiai fakultáshoz hasonlóan, a pasztorális teológia szak is a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Rektorátusának közös felügyelete alatt működik majd, az érsekség megőrzi döntési jogát a sajátos kritériumokra vonatkozóan, ezen döntéseket pedig a katolikus kánonok és az állami törvények alapján hozza meg” – áll a dokumentumban. A közlemény szerint az egyház megőrzi tulajdonjogát valamennyi ingó és ingatlan vagyona fölött, hasonlóképpen megmarad a Római Katolikus Hittudományi Intézet jogi személyisége is. Katolikus hívek egy csoportja aláírásgyűjtésbe kezdett, ellenezve, hogy a teológia önként feladja függetlenségét, az internetes felhívást közel négyszázan írták alá. A papnevelde csatlakozásáról az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei is tanácskozást tartottak, a megbeszélésen egyetlen egyház sem támogatta a katolikusok törekvéseit, ugyanakkor hangsúlyozták, nem áll szándékukban beleszólni az érsekség belügyeibe. A gyulafehérvári érsekség álláspontját Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes tárta a nyilvánosság elé, kifejtve, a csatlakozás nem jelenti az önállóság feladását. „A papnevelő intézet nem válna állami intézménnyé, továbbra is önálló egyházi intézményként működne, a kispapok pedig továbbra is Gyulafehérváron tanulnának – áll a sajtóiroda közleményében. – Az integráció csupán a főiskola szervezeti rendszerét érinti. A csatlakozás csakis az egyház számára esedékes előnyök érdekében történhet: ez az egyetlen módja annak, hogy papjaink államilag is érvényes diplomát, kispapjaink ösztöndíjakat szerezhessenek, valamint különféle akkreditált posztgraduális képzésekben vehessenek részt.” /Lukács János: Aláírták a megállapodást a gyulafehérvári teológia és a BBTE képviselői. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./
2006. október 15.
Október 2-án nyitotta meg az új egyetemi évet és felszentelte a Római Katolikus Teológiai Kar kápolnáját Jakubinyi György érsek. A szentmise után Marton József dékán köszöntötte a kar diákjait. Andrei Marga, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke leszögezte, hogy az épületek tulajdonjoga az egyházé marad, a papképzés minden szempontból megőrzi teljes önállóságát, ugyanakkor a kispapok élvezik ugyanazokat a jogokat, amelyekben az egyetem más karokon tanuló diákjai részesülnek. Október 3-án megnyílt – egyelőre két tanévre – a Szent Benedek Diákotthon és Szakkollégium a szociális testvérek és a francia domonkos nővérek (akik a tulajdonukban lévő épületet bocsátották e célra a testvérek rendelkezésére) közös projektjeként. Tizenöt különböző egyetemen–karon tanuló lány kezdte itt a közösségi életet. /Farmati Anna: Az egyetemi évkezdés krónikája Kolozsvárról. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 15./
2006. november 11.
Ünnepelt Kolozsváron mind a Protestáns Teológiai Intézet, mind a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Hittudományi Kara. Az előbbi intézmény esetében az épület felújítása és tatarozása, az utóbbinál a kar fennállása óta eltelt tíz év adott alkalmat az ünnepségre. A katolikus teológusok által szervezett eseménysor november 9-én kezdődött a Nyitott Kapuk Napjával, illetve azzal az előadás-sorozattal, amelyet fiatal kutatók, diákok, magiszteri hallgatók és doktorandusok tartottak. A Protestáns Teológia dísztermében tudományos ülésszak kezdődött, Keresztyén és nemzeti önazonosságunk címmel. Kozma Zsolt professzor vitaindító előadása után számos hozzászólás bővítette a témakört, német és svájci teológusok is bekapcsolódtak. A Római Katolikus Hittudományi karon november 9-én rockopera-előadásra került sor: a Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) Andrew Lloyd Webber: József és testvérei című musicaljét adta elő. Másnap tudományos ülésszak következett. Az előadások az erdélyi és a kolozsvári egyházi tudományosság különböző szakterületeit ölelték fel. Egy kiállítás is nyílt, amely a kolozsvári jezsuita kollégium történetét mutatta be. /Ünnepel a két kolozsvári magyar teológia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
2006. november 28.
Kizárták a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanári karából a felsőoktatási intézmény két oktatóját, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust; a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét. Nicolae Bocsan rektor a testület ülésén a napirendi pontok megvitatása előtt, előzetes bejelentés nélkül bocsátotta szavazásra a kérdést, szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolva a két magyar oktatót. A voksoláskor nem számlálták össze a tartózkodókat. A rektori hivatal közleménye szerint a javaslat ellen mindössze kilencen szavaztak, mellette pedig a román és a német vonal, a judaisztikai kar valamennyi képviselője, valamint a magyar vonalat képviselők többsége. A Krónika értesülései szerint a szankciót három magyar egyetemi tanár támogatta. A BBTE vezetősége szerint a munkaszerződés felbontását az indokolja, hogy a két oktató „folyamatosan hazug információkat terjeszt az egyetemről és Romániáról, etnikumok közötti ellenségeskedést szít, az Európai Unió értékrendje ellen bujtogat”. A rektori hivatal a rendőrségen is feljelentette a táblákat elhelyező oktatót; a rendőrség a panasz nyomán közrendháborítással és rongálás gyanújával indított vizsgálatot Hantz Péter ügyében. A BBTE 117 tagú szenátusának 20 magyar tagja van, rajtuk kívül tíz diákszenátor is képviseli a magyar tagozatot. A Krónika megtudta: a Hantz Péter és Kovács Lehel eltávolítását célzó rektori javaslatot megszavazták a tudományegyetemhez tartozó református és római-katolikus fakultások képviselői, valamint Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke. Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar képviselője megerősítette támogató voksát. Marton József, a Római Katolikus Hittudományi Kar dékánja közölte, nem szavazta meg. Szamosközi István, a pszichológiai kar dékán-helyettese a Krónika megkeresésére visszahívást kért, később azonban már nem válaszolt a hívásra. „Váratlanul ért bennünket az egyetem rektorának napirend előtti javaslata, ugyanis véleményünket előzetesen nem kérték ki” – tájékoztatott Nagy László rektor-helyettes. Közölte, nem értenek egyet az oktatók menesztésével, írásban készülnek tiltakozni az egyetem vezetőségénél a menesztés ellen. Kifogásolják a menesztésükről szóló döntés procedúráját az érintettek is, mivel ügyüket tudomásuk szerint előbb az etikai bizottságnak kellett volna kivizsgálnia. Elítélte a két oktató eltávolítását Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti delegációjának vezetője, a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke közölte: ha az egyetem szenátusa nem semmisíti meg döntését, a szervezet tiltakozó akcióba fog. A BBTE magyar tagozatának képviselői november 27-én állásfoglalást közöltek a magyar feliratozás ügyében. Emlékeztetnek: az egyetem igazgatótanácsának 2005 októberében született, a BBTE helyiségeinek feliratozásáról rendelkező határozata nyomán a karok elkészítették valamennyi tanterem és iroda feliratának listáját. „A feliratozásnak 2006. január 10-ig kellett volna befejeződnie, de az egyetem vezetősége halogatja ennek végrehajtását” – áll a Salat Levente rektor-helyettes által aláírt dokumentumban. A magyar oktatók szerint a feliratozást célzó, a megszokottól eltérő akciók felelőssége személyesen azoké, akik ezekben részt vesznek, de a halogatások következményeinek felelőssége az egyetem vezetőségéé. „Egyes oktatók egyéni tüntető kezdeményezése, mellyel egy sok éve halogatott problémát akarnak megoldani, nem igazolhatja az egyetemi határozatok érvényesítésének további elnapolását” – szerepel a dokumentumban. /Kelemen Tamás: Kirekesztő multikulti. Kirúgta a BBTE szenátusa Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust – Magyar oktatók is megszavazták a döntést. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./
